Úton

Teljesen elvesztettem az időérzékemet. Csak azt tudom, hogy valamikor aludtam 4 órát, aztán kisebb szívroham volt, mikor megszólalt az ébresztő a telefonomon. Félálomban kijutottunk a reptérre, elmentünk Londonba, ott sétáltunk pár órát a városban, aztán újra repülőre ültünk, és kb. 4,5 órás repülés után még mindig csak félúton vagyunk. A térkép szerint valahol Grönland felett járunk, sajnos mi csak felhőket látunk. Most offline írok, aztán majd ha sikerül netet szerezni felkerül a blogra J

Na de menjünk csak vissza az elejére.

Pénteken nagy nehézségek árán megszereztem a hitelkártyámat, aminek köszönhetően a reptéren bemehettünk a Mastercard exclusive várójába. Igazából nem olyan nagy durranás, mint amire számítottam, de a masszázsszék jó volt, és az sem volt rossz, hogy nem kellett csillagáron kaját és piát venni.

Most repültünk először a British Airwayzel. Egész kellemes volt, ráadásul jól nyomta neki a sofőr, így nagyon korán odaértünk Londonba.Szerencsére Heathrowra mentünk, ahol viszonylag egyszerűen átszállás nélkül be lehet metrózni a belvárosba. 7 óránk volt átszállni, az pont elég volt arra, hogy csináljunk még vagy ezer képet kedvencünkről a Big Benről, együnk valamit, ill. kapjunk kis hangulatot a Covent Gardenből, és bemehessünk az M&M’s Worldbe :D:D:D

A visszaúton beszéltük, hogy akkor a reptéren majd töltjük a töltenivalókat, mikor is eszembe jutott, hogy olyan ügyes voltam, hogy az angol átalakítómat a bőröndbe raktam J Szerencsére nem volt gond, mert felfedeztük, hogy a reptéren vannak töltőállomások, mindenféle konnektorral, volt normális európai is.

Amúgy egy Boing 767-es géppel repülünk, eléggé megviseltnek tűnik, ha ez az írás felkerül a blogra, akkor azt jelenti, hogy nem történt károsodás. Azt tippeltük, hogy ez még a nagy magyar sólyom gépénél is öregebb lehet, de lehet, hogy csak a hosszabb utakon többet kap… Kaját viszont én nagyon jót választottam. Egyszerű ravioli volt, de nagyon finom, a másik lehetőség currys csirke, fúúúújjj….Kaptunk mellé salátát is, meg kis kiflit, sajtkrémet, vajat, kekszet, ez utóbbiak azt hiszem mégjól fognak jönni később. Leszállás előtt kb. egy órával kapunk majd még egy könnyű vacsorát.

Sajnos a képen csak központi tévé van, 5soronként egy kis monitor középen, a műsor engem nem köt le, úgyhogy hasznosabb dolgokkal töltöm az időt, mint pl. alvás, blogírás J

Holnap megint korán kelünk, 9:25kor indul a gép Chicagoból Denverbe, de a napot eléggé lájtosra terveztük, úgyhogy a következő szálláson (Frisco nevű városka Coloradoban) majd alszunk egy nagyot.